Télen Budapesten rendezik meg az egyik legínycsiklandóbb fesztivált, a Mangalica Fesztivált. Ez az esemény az azonos nevű göndör szőrű sertések előtt tiszteleg, melyek Magyarország védjegyes termékei. További részletek a budapestski.eu oldalon.
A legfinomabb termék
A magyarok jól ismerik a sertéshúst: a mangalica húsa jelentősen különbözik a hagyományos sertésfajtákétól, köszönhetően a magas zsírtartalomnak az izomszövetben. Az eredmény egy rendkívül ízletes, márványos textúrájú hús, amely gazdag telítetlen zsírsavakban, cinkben, vasban és vitaminokban.
Ezeket az aranyos göndör disznókat szigorúan a magyar törvények szerint nevelik. A mangalica hús valóban különleges. Bár Európában a sertéshús nem a legnépszerűbb a különböző okok miatt, ez a magyar termék ízvilágban minden mást felülmúl. Nem csoda, hogy Budapesten évente egy egész fesztivált szentelnek neki!
Kik azok a mangalicák?
A mangalica hivatalosan a 19. században jelent meg, és a ma ismert változata hosszú szelekciós folyamat eredménye. Azt mondják, hogy a fajta éppen olyan vegyes vérvonalú, mint az Osztrák-Magyar Monarchia maga, ahol a sertést kitenyésztették.
1833-ban hivatalosan is létrejött a mangalica fajta. A göndör szőrű disznók többféle genetikai vonalat hordoznak. Rokonai a szerb sertés, a vaddisznó, a bakonyi és a szalontai sertés… Röviden, a mangalicának sokféle őse van.
A szelekció során a tenyésztők folyamatosan változtattak a fajtán. De a génkeveredésben a természet is szerepet játszott. Amikor a törökök uralták a Balkánt, természetesen kevesebb sertés volt, hiszen a muszlimok nem fogyasztanak sertéshúst. Ám amikor a sertéskereskedelem újra fellendült, a délről érkező disznókat magyar és szlovák piacokra hajtották, ahol kereszteződtek a helyi disznókkal és vaddisznókkal.
A szakértők szerint a mangalica minden értelemben egyedülálló fajta. Valószínűleg a vaddisznók jelenléte a genetikai állományban az, ami ezt a sertést külsőleg ilyen különlegessé teszi. Gyakran „juhdisznónak” is nevezik őket. A szőrük hosszú és göndör, akár egy birkáé.
A hús egészségügyi tulajdonságait tekintve egyesek állítják, hogy alacsonyabb koleszterinszinttel rendelkezik, mint a hagyományos sertéshús.
A mangalica gyapjának köszönhetően élvezettel legelészik a havas tájakon is.
Az 1895-ös sertéspestis súlyos csapást mért a mangalicaállományra, a populáció akár 95%-a is elpusztult, és ezt az 1970-es évekig próbálták visszaállítani, még állami szinten is. A 21. századra évente mintegy 60 ezer mangalicát tenyésztenek.
A finomságok világában
A mangalica sertés húsát széles körben használják a világ konyháiban. Belőle ínycsiklandó finomságok készülnek. Például Spanyolországban serrano sonkát készítenek belőle. Emellett a hús gasztronómiai értékét megerősíti a mangalica kolbász, amely apróra vágott mentával, sóval, borssal, fűszerekkel és természetesen paprikával készül. Ez a fűszeres helyi kolbász a Mangalica Fesztivál egyik jelképévé vált.
Ezen kívül a budapesti fesztivál lakói és vendégei minden évben megkóstolhatják a sertéssteaket, a zsíros szalonnát és más ízletes termékeket.
Nem tudni pontosan, hogy a mangalica gyapját használják-e, de valószínűtlen, hogy bárhol is találkoznánk mangalicagyapjú kesztyűkkel vagy sálakkal Budapesten. A juh gyapjúval még nem veszi fel a versenyt. Azonban a mangalicát nagyon szeretik és tisztelik itt Budapesten.
A Mangalica Fesztivál igazi gasztronómiai élmény. A húsételek mellett az érdeklődők glögget, különféle sajtokat és csodálatos magyar kalácsokat is megkóstolhatnak.