Novelláktól a stand-upig: Kormos Anett – a sztereotípiák rombolója

A magyar stand-up tele van ragyogó nevekkel, de csak néhányat lehet igazi ikonnak nevezni. Kormos Anett is közéjük tartozik. Az ő útja a színpadra szokatlan volt, hiszen mielőtt stand-up komikusként meghódította volna a közönség szívét, teljesen más területen épített karriert. Újságíróként és novellistaként már akkor is értett az élet találó leírásához, és ezek a képességek lettek később a fő fegyverei a színpadon. Ma őt tartják az egyik első jelentős női alaknak a magyar stand-up műfajában, aki utat tört számos más női humorista számára. További információk a budapestski.eu oldalon.

Út az újságírótól a komédia sztárjáig

Kormos Anett 1981. november 22-én született. Tanulmányait Balatonbogláron, Pécsett és Szombathelyen végezte, ahol már az iskolai évek alatt megmutatkozott az újságírás iránti egyedülálló tehetsége. Anett aktívan publikált az iskola „Kelet” című újságjában, és még a „Tollforgató” díjat is megkapta, ami elmondása szerint szinte Nobel-díjjal ért fel.

Ez a siker ösztönözte, hogy beiratkozzon a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ahol kommunikációt és kulturális szervezést tanult, újságírás szakirányon. Diákkorában Anett számos lapnak írt, többek között az „Frissítő” iskolai hetilapnak, valamint alapítója volt az „Albatrosz” magazinnak. Munkái megjelentek olyan neves újságokban is, mint a „Népszabadság” és az „Életünk 2000”.

Négy év tanulás után Anett Budapestre költözött, ahol nehézségekbe ütközött az álláskeresésben. Tréfálkozott azzal, hogy a legtöbb álláshoz vagy túlságosan, vagy nem eléggé volt képzett. Már épp eladói állást ajánlottak neki egy zokniboltban, amikor váratlan hívást kapott egy helyi magazin felkérésével, hogy írjon nekik.

2004-től aktívan írt a „Kiskegyednek” és a „Gyöngynek”. Emellett együttműködött a „Magyar Narancs” és a „Szép Szó” kiadványokkal, ami lehetővé tette számára, hogy megerősítse pozícióját az értelmiségi körökben, és ismert újságíróvá, valamint íróvá váljon.

Kormos Anett: elismert alakja a magyar show-biznisznek

Kormos Anett, a neves komikus, nemcsak a stand-up színpadon, hanem a magyar show-biznisz szélesebb világában is elismerést szerzett. Tehetsége nem korlátozódik a fellépésekre: ismert forgatókönyvírója olyan népszerű tévésorozatoknak, mint „A mi kis falunk”, „Mintaapák” és „Jófiúk”, és ő írta a „Pia Úr 2” című film forgatókönyvét is.

Ezenkívül Anett részt vett az Oscar-díjas „Saul fia” című film szinkronizálásában, ami sokoldalú képességeiről tanúskodik. Maga a komikus megjegyzi, hogy már nem törekszik egyszerűen „kasszasikerekre”, hanem gondosan megválogatja a projekteket. Arról álmodik, hogy a következő előadását színházba viszi, de nem hajlandó kompromisszumokat kötni, inkább olyan közönség előtt lép fel, amely valóban megérti őt.

A jó családi háttérnek köszönhetően Anett nem vesztette el önmagát a show-biznisz világában, ami elmondása szerint gyakran „próbára teszi az embert”. Szeret interakcióba lépni a közönséggel, embereket hívni a színpadra, ami általában sikeres. Bár Anett bevallja, hogy néha ezek a kísérletek nem sikerülnek, meg van győződve arról, hogy a néző megalázása soha nem lesz vicces, és a tiszteletre alapozott interakcióra törekszik.

Kormos Anett nemcsak ismert stand-upos, hanem tehetséges író is. Első novelláskötete, az „Ingyen Színház” címmel 2006-ban jelent meg. Egyik művében fejezte ki a népszerűséggel és a kreatív úttal kapcsolatos nézeteit: „Nem fogok tojást törni a fejemhez, hason csúszni, sárga ruhát felvenni, villába költözni vagy ilyesmi, de nem azért, mert ez tenne híressé, hanem azért, mert ez idegen tőlem”. Ez az idézet hangsúlyozza a valódi művészet iránti elkötelezettségét és azt, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni a hírnév kedvéért. Anett könyvei:

  • „Ingyen Színház” (2006).
  • „Dumaszínház – Tankönyv és munkafüzet” (2010).
  • „A nagy Roast könyv” (2013-2014).

2013-2014-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál „A nagy Roast könyv” című kötete, amelyet Dombóvári Istvánnal közösen írtak. Ez a kiadvány a népszerű stand-up humor műfajjal foglalkozik, amelyet gyakran használnak a Showder Klub műsorban, ahol Anett állandó résztvevő.

Anett több kollektív kiadvány megalkotásában is részt vett, amelyek fontosak a magyar humor szempontjából. Szerzője vagy társszerzője a Dumakönyvtár sorozat gyűjteményeinek. Anyagai olyan kötetekben szerepeltek, mint a „Mindjárt harminc”, a „Multigáz” és a „Szütyiő”, ahol ismert magyar humoristák szövegei és humoreszkjei gyűltek össze. Kormos Anett továbbra is lenyűgözi a közönséget tehetségével, hű marad önmagához és alkotói elveihez.

Őszinte humor és a sztár fellépései

Kormos Anett humora őszinte és éles. Mesterségesen ötvözi az iróniát és az öniróniát, hogy olyan fontos témákról beszéljen, mint a családi élet, a házasság, a válás, a gyereknevelés, valamint a társadalmi tabuk. Anett meg van győződve arról, hogy nevetni kell még azon is, ami megtöri az embert. Pont itt gyógyít a humor, és a nevetés gyógyír.

Többéves szünet után Kormos Anett diadalmasan visszatért a színpadra „TOP LESZ” című önálló estjével. Ebben a kabaré-formátumú előadásban személyes történeteket osztott meg a családi kapcsolatokról, a tinédzserekről, az egzisztenciális félelmekről, sőt még a világvégéről is. Az előadás a Comedy Central csatorna női komikusokat bemutató projektjének része volt, ami még ismertebbé tette.

A stand-upos gyakran lép fel a budapesti Red Club Theatre-ben is, amelyet a humor varázslatos helyének neveznek. Előadásai mindig teltházzal mennek. A nézők humort finomnak, szellemesnek és egyúttal hihetetlenül igaznak írják le.

Kormos Anett ismert a humor iránti elkötelezettségéről, de a nyilvános szakma ellenére értékeli a magánteret. Bevallja, hogy nagyon fontos számára a véleménynyilvánítás, és az élő közönséggel való találkozás rendkívül értékes tapasztalat. Azonban a fellépések után, amikor lejön a színpadról, Anett nem akarja folytatni a kommunikációt. Ezekben a pillanatokban egyedüllétre van szüksége az erők helyreállításához.

A komikus meg van győződve arról, hogy a stand-up komédia fejlődéséhez folyamatosan naprakésznek kell lenni a mindennapi problémákkal kapcsolatban. Csak akkor emelkedhet a humor magas szintre. Ez az álláspont hangsúlyozza az aktualitás és az őszinteség iránti vágyát az alkotásban, amely mindig a valós élettapasztalaton alapul.

Kormos Anett társadalmi és politikai nézetei

Kormos Anett ismert Budapesten a bátorságáról és arról, hogy hajlandó a humorban tabutémákhoz nyúlni. Hangsúlyozza, hogy a humor mindent megengedhet magának, ha nem gyűlöletkeltő. Anett szerint minél több a vicc a tabutémákról, annál inkább szabadítja fel a társadalmat. A komikus meg van győződve arról, hogy mindenkinek, akinek van nyilvános platformja, felelősséggel tartozik a szavaiért. Ő maga, újságíróként és stand-uposként, a színpadot használja az őt foglalkoztató vélemények kifejezésére. Elismeri, hogy nem tudja megetetni az éhező gyerekeket, de tud írni azokról a problémákról, amelyek aggasztják, például a médiafigurákról és az értékek leértékelődéséről a nyilvános térben.

Kormos Anett tudatosan kerüli a politikát a fellépésein és a szövegeiben, mivel ritkán lát tájékozott embereket ezen a területen. Úgy véli, hogy a modern politikai diskurzus gyakran érzelmeken alapul, nem pedig tényeken. Kiemeli a függetlenségét, és azt mondja, soha nem működne együtt egyetlen párttal sem. A forgatókönyvek írásakor a finanszírozásra sem figyel, mert úgy véli, nincs olyan ember, aki ártatlan lenne. Számára csak a saját felelőssége fontos a szöveg minőségéért.

Anett azt tanácsolja a fiatal stand-uposoknak, hogy vállaljanak el bármilyen fellépést, beleértve a céges rendezvényeket és a falunapokat is. Úgy véli, hogy éppen ott lehet megtanulni az igazi kommunikációt a közönséggel. Elmondása szerint ezek a fellépések a legjobb iskola, ahol megtanulod megtartani még a legnehezebb közönség figyelmét is.

Források: starity.hu, bookline.hu, femina.hu, 24.hu, filmklubpodcast.blog.hu, tilos.hu

Hajós Alfréd: Egy magyar bajnok története

Azt mondják, hogy egy tehetséges ember minden területen kiemelkedik, amivel foglalkozik. Ez a történet Budapest kiemelkedő lakosáról, Hajós Alfrédról (Gutmann Arnoldról) szól, aki szegény...

A budapesti zsidó közösség története: hozzájárulás Magyarország történelméhez

Budapest ma nemcsak Magyarország szíve, hanem kontinentális Európa legnagyobb városa is, ahol mintegy 100 000 zsidó származású ember él. E közösség története nem csupán...
..... .