Budapest gazdag történelmű, kultúrájú és tudományos életű város, amely számos kiemelkedő személyiséget ajándékozott a világnak. Zeneszerzők, művészek, költők, tudósok és színészek – mindannyian hozzájárultak nemcsak a magyar főváros fejlődéséhez, hanem a világörökséghez is. Ebben a cikkben tíz olyan lakossal ismertetjük meg, akiknek tehetsége és eredményei Budapestet Magyarország határain túl is ismertté tették. További információk a budapestski.eu oldalon.
Lampich Árpád: A magyar repülés úttörője
A magyar mérnök, repülőgép-tervező és sportrepülési úttörő, Lampich Árpád 1888-ban született Budapesten. Az első világháború után a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de továbbra is az ég felől álmodozott. Lampich az elsők között végzett a pilóták elméleti tanfolyamán, és társaival együtt megalapította az Egyetemi Sportrepülő Egyesületet.
1923-ban megtervezte és megépítette az első egyetemi repülőgépet, az L-1-es „Mama kedvence” nevűt, amelyet a világ egyik első motoros vitorlázó repülőgépének tartanak. Később Lampich megalkotta az L-2-es „Róma” nevű kis sportrepülőgépet, amely 1927-ben két világrekordot állított fel: Kaszala Károly pilóta 746 km-t tett meg a Budapest – Monor – Budapest zárt útvonalon, és 517 km-t repült Budapestről Pulába.
Ugyanebben az évben Bánhidi Antallal közösen Lampich megtervezte a „BL” kétszemélyes gyakorló repülőgépet, amelyen az első pilótákat kezdték képezni. 1930-ban a budapesti születésű Lampich a „Róma” géppel állította fel a harmadik világrekordot, 16 óra alatt 1033 km-t repülve, műszaki nehézségek ellenére. Később megalkotta az L-4-es „Bohóc” akrobatikus kétfedelű gépet, és részt vett a BL-5 és BL-6 modellek fejlesztésében, ezzel is továbbfejlesztve a magyar repülést.
A magyar líra hangja: József Attila költő
A XX. század egyik legismertebb magyar költője, József Attila Budapesten született és nőtt fel. Az alkotó munkássága ötvözte a személyes élményeket, a filozófiai elmélkedéseket és a társadalmi témákat, ami líráját a magyar olvasók számos generációjához közel hozta. József finoman tudta átadni az érzelmeket és az emberi pszichológiát, művei gyakran tükrözték a két világháború közötti Magyarország bonyolult valóságát.
József Attila művei bekerültek a XX. századi európai líra klasszikusai közé. Egyesítették a francia szürrealizmus, Ady Endre forradalmi hagyományai és Kassák Lajos avantgárdjának keresését. Verseit kiváló költők fordították le: Paul Éluard és Eugène Guillevic Franciaországban, Stephan Hermlin az NDK-ban, Szemjon Kirsanov, Leonyid Martinov és David Szamojlov a Szovjetunióban. Ukrán nyelvre Mykola Lukash, Kira Shakhova, Dmytro Pavlychko, Petro Osadchuk és Mykola Riabchuk fordította alkotásait.
Rövid élete ellenére József Attila hatalmas irodalmi örökséget hagyott maga után. Számos XX. századi magyar költőre és íróra gyakorolt hatást, és örökre beírta magát Budapest kulturális szimbólumainak panteonjába, mint a főváros intellektuális és érzelmi életének hangja.
A szabadulás mestere: Harry Houdini
A világhírű illuzionista és szabadulóművész, Harry Houdini 1874-ben született Budapesten. Gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött, ahol elkezdte karrierjét a show-bizniszben. 1899-ben Houdini találkozott Martin Beck impresszárióval, aki javasolta, hogy a szabadulós trükkökre összpontosítson. Már 1900-ban európai turnéra indultak. A Scotland Yardról való megszökés hat hónapos szerződést és a „bilincsek királya” becenevet hozta a magyarnak. Számaiban zárakból, bilincsekből, vízzel teli tartályokból és koporsókból szabadult ki, néha még az élet és halál határán is egyensúlyozva.
Houdini a korának egyik legmagasabban fizetett illuzionistájává vált. Könyveket írt, filmekben szerepelt, repült, és aktívan fejlesztette a bűvész közösséget. A külföldi siker és elismerés ellenére Houdini mindig emlékezett magyar gyökereire, és büszke volt arra, hogy Budapesten született. Messze a határain túl is híressé tette a magyar fővárost.
A fejtörők géniusza: A Rubik-kocka megalkotója
A magyar építész, tervező és professzor, Rubik Ernő Budapesten született és nőtt fel. A világhírű „Rubik-kocka” megalkotójaként vált ismertté – ez a fejtörő meghódította az egész világot, és a logikus gondolkodás és a mérnöki kreativitás szimbólumává vált.
Rubik 1974-ben hozta létre a kockáját, mint egy eszközt az építészmérnöki kar hallgatói számára a térbeli összefüggések és a konstruktív gondolkodás tanulmányozására. Kezdetben ez egy „mágikus kocka konstrukció” volt a tanításhoz, de a lebilincselő tulajdonságai gyorsan világszerte népszerűvé tették a játékot.
Idővel a „Rubik-kocka” nemzetközi jelenséggé vált: több százmillió példányt adtak el belőle, és világbajnokságokat szerveztek a gyors összerakásban. Maga Rubik Ernő a XX. század egyik legbefolyásosabb magyar feltalálója lett. Neve a kreativitást, az intelligenciát és a tudományos megközelítést szimbolizálja, és Budapest büszke arra, hogy ez a világhírű géniusz éppen itt született.
A holográfia atyja és a Nobel-díjas fizikus, Gábor Dénes
A magyar fizikus és mérnök, Gábor Dénes 1900-ban született Budapesten. Világszerte elismertté vált a holográfia feltalálójaként – ez a technológia lehetővé teszi háromdimenziós képek létrehozását fénnyel. Ez az optikai és vizualizációs áttörés új lehetőségeket nyitott a tudományban, a technikában és a művészetben.
Gábor elismerte, hogy életének legtermékenyebb évei a második világháború utáni időszak volt. Ebben az időszakban írta meg az első cikkeket a kommunikációelméletről, fejlesztett ki egy sztereoszkopikus mozi rendszert, és 1948-ban elvégezte az alapvető kísérleteket a holográfiával, amelyet akkoriban „hullámfront rekonstrukciónak” neveztek. Gábor maga véletlennek tartotta a felfedezést – eredeti célja egy továbbfejlesztett elektronmikroszkóp létrehozása volt, amely képes az atomrácsok megkülönböztetésére. 1950 és 1952 között a tudós együttműködött az AEI laboratóriumával Aldermastonban, de az előre kitűzött célt akkoriban nem érte el a téma korai vizsgálata miatt.
1971-ben Gábor Nobel-díjat kapott fizikai téren a holografikus képfelvétel és rekonstrukció módszerének megalkotásáért. Munkássága jelentősen befolyásolta a vizuális technológiák, az optika és általában a tudományos kutatás fejlődését, és Budapest büszke szülöttére, akinek felfedezései megváltoztatták a tudományos világot.
Író és humorista, Királyhegyi Pál
A híres magyar író, újságíró és humorista, Királyhegyi Pál 1900. december 27-én született Budapesten. Az 1920-as évek végén Hollywoodban találta magát, ahol kezdetben statisztaként dolgozott, majd bekerült a forgatókönyvírói osztályra. Ebben a nehéz időszakban tanulta meg az önbizalmat és azt a képességet, hogy öniróniával tekintsen az életre. Ezek a tulajdonságok később a munkásságának védjegyévé váltak.
Miután 1931-ben visszatért Magyarországra, Királyhegyi gyorsan a budapesti kulturális élet kiemelkedő alakjává vált. Együttműködött vezető újságokkal és magazinokkal, és éles esze, valamint eredeti stílusa gyorsan felkeltette a széles közönség figyelmét. A második világháború éveiben az író átélte a koncentrációs táborok borzalmait, amelyeket később a „Nem mindenki halt meg” című regényében írt le.
Az 1950-es évektől Királyhegyi Pál elismert színházi író és humoros színdarabok szerzője lett. Karizmával és bájjal rendelkezett, ötször nősült, és soha nem veszítette el a humorérzékét. Ezek a tulajdonságok tették a budapesti szülöttet a magyar színpad igazi legendájává.
Cseh Tamás — Budapest sokoldalú tehetsége
A magyar zenész és színész, Cseh Tamás 1943-ban született Budapesten. A leendő művész gyermekkorát Tardoson töltötte, majd tizenhárom évesen családjával visszaköltözött a fővárosba, ahol elvégezte a József Attila Gimnáziumot, majd a Pedagógiai Főiskolán, később pedig a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1967-től rajzot tanított az iskolában, de nem sokkal később, miután nagyapjától és nagyanyjától gitárt kapott ajándékba, a zene iránt kezdett érdeklődni.
Az 1970-es évek elején Cseh Tamás megalapította a „Sztereó” zenei együttest, és megismerkedett Bereményi Gézával, akivel megírta első közös kompozíciójukat, az „Az ócska cipő”-t (1971). Együttműködésük több mint 40 évig tartott, és mintegy 20 album létrehozásával zárult. Cseh koncerteken énekelt, és 1977-ben kiadta első albumát, a „Letter to My Sister”-t.
A zene mellett Tamás aktívan dolgozott a filmben és a színházban. Számos filmhez írt partitúrát, és 1982-ben briliánsan debütált a „Nyom nélkül” című bűnügyi thrillerben. Munkássága ötvözi a zenét és a színészi mesterséget. Cseh Tamás Budapest egyik legsokoldalúbb és legkedveltebb művésze.
Mészáros Mihály — a kis hős nagy karizmával
A híres magyar cirkusz- és filmszínész, Mészáros Mihály 1939-ben született Budapesten. Gyermekkorától cirkuszművészetet tanult, és már fiatalon igazi profivá vált. Mészáros sok éven át a „Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus”-ban dolgozott. Világhírnevet kis testalkatának köszönhetett – mindössze nyolcvanhárom centiméter volt. Hosszú ideig a Guinness Rekordok Könyvébenszerepelt, mint a világ legkisebb embere. Az Egyesült Államokban Kalifornia állam legrövidebb utcáját nevezték el a tiszteletére.
Mészáros Mihály a nagyközönség számára leginkább arról a színészként ismert, aki az „ALF” televíziós sorozat főszereplőjét játszotta – a vörös idegent, aki a Tanner családdal élt Kaliforniában. Kis termete ellenére tökéletesen megtestesítette ALF karakterét. A sorozatot több mint nyolcvan országban sugározták világszerte.
ALF szerepe mellett Mészáros amerikai vígjátékokban, paródiákban és horrorfilmekben is szerepelt, mint például a „Boszorkánymester 3: Armageddon”, a „Madárijesztő” és a „Fűfejek”. Karizmája, szorgalma és művészi tehetsége példaként szolgált sokak számára, bebizonyítva, hogy a külső adottságok nem határozzák meg a sikert – a legfontosabb a jellem és a tehetség.
Szabó István: a film mint az erkölcs és a történelem tükre
A XX. század egyik leghíresebb magyar rendezője, Szabó István 1938-ban született Budapesten. Életének első hat évét Tatabányán töltötte. Fiatalkorában félelmeket élt át családja zsidó származása miatt, ami nagyban befolyásolta világnézetét és jövőbeli filmjeit. Az iskola elvégzése után, 1956-ban beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára, ahol szerzővé és gondolkodóvá vált.
A világ az 1980-as évek elején ismerte meg Szabót a „Mephisto”(1981) című filmnek köszönhetően – Klaus Mann regényének adaptációja. Az alkotás hozta el a magyar mozinak az első „Oscar” díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában (1982), és tette Szabót az európai filmművészet központi alakjává. A rendező következő munkái – a „Redl ezredes” (1985) és a „Hanussen” (1988) – alkotják a „hatalom trilógiáját”, amely az ember erkölcsi dilemmáit vizsgálja, aki behódol a diktatúrának, vagy bármi áron elismerést keres.
Szabó filmjei nyugat-európai filmstúdiókkal, különösen német és osztrák stúdiókkal együttműködve készültek. Ma is aktuálisak maradnak, tükrözve a lelkiismeret, a kompromisszumok és a felelősség kérdéseit. Munkássága a filmet a történelem és az erkölcsi választás tükrévé változtatta, Szabó Istvánt a háborút és a diktatúrát átélt generáció hangjává téve.
Puskás Ferenc — Magyarország legjobb labdarúgója minden időkben
Puskás Ferenc 1927. április 1-jén született Budapesten. Kiemelkedő csatárrá, kapitánnyá és edzővé vált, csapatát többször is győzelemre vezetve. Ferenc debütálása a felnőtt versenyeken tizenöt éves korában történt, és 1944-ig Puskás tizennyolc mérkőzésen hét gólt lőtt.
A háború után a „Kispest”, majd később a „Honvéd” Ferenc mesteri tudásának köszönhetően az ország egyik legerősebb klubjává vált. Puskás pályafutása során háromszáznegyvenkilenc magyar bajnoki mérkőzést játszott. 1943 és 1956 között háromszázötvennyolc gólt lőtt, ötször lett bajnok és négyszer gólkirály, ami a labdarúgás történetében példátlan teljesítménynek számít.
1956 után Puskás emigrált, és a madridi „Real Madridban” folytatta karrierjét, ahol nagy sikereket ért el. Érdemeiért megkapta a „Nemzet Sportolója” címet (2004), és a National Sport által a „Század Labdarúgója” címet is elnyerte. A legendás magyar labdarúgó nevét kapta a „Népstadion”.
Források:
- https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/esztergom/belvarosi-temeto/lampich-arpad
- https://welovebudapest.com/toplista/jozsef-attila-erdekessegek-tanulmanyok-kosztolanyi-dezso-per/
- https://www.britannica.com/biography/Harry-Houdini
- https://nemzetiarchivum.hu/stories/Rubik-Erno-Rubikkocka-feltalalo-Kossuthdijas-epiteszmernok-targytervezo
- https://www.gabordenes.hu/gabor-denesrol/
- https://kultura.hu/szazhusz-eve-szuletett-kiralyhegyi-pal-iro-humorista/
- https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/80-eve-szuletett-cseh-tamas.html
- https://index.hu/kultur/2016/06/13/meghalt_meszarus_michu_az_alfot_jatszo_magyar_szarmazasu_szinesz/
- https://index.hu/kultur/2023/02/18/szabo-istvan-portre-mephisto-oscar-dij-jancso-miklos-klaus-maria-brandauer-udvaros-dorottya-eperjes-karoly/
- https://szovetseg.mlsz.hu/hir/96-eve-szuletett-puskas-ferenc-